Ez volt az elmúlt 15 év egyik legnagyobb gazdasági sikere

A magyar emberek életének szinte minden területén gyökeres változást hozott 2010-től a jobboldali fordulat. Az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormány gyakorlatilag hivatalba lépésének első napjától azt hangsúlyozta, hogy munkahelyeket kell teremteni, a munkaalapú társadalomi berendezkedésnek kell felváltania a segélyezésre épülő, a munkavállalást pedig akadályozó balliberális gazdaságpolitikát.

Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány beváltotta ígéretét, amelyet jól mutatnak a foglalkoztatottsági adatok is. A legjobb munkavállalási korú 15-64 évesek közül 

• idén az első negyedévben közel 4,7 millióan dolgoztak, a foglalkoztatottak aránya 75 százalék, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon.
• 2010-ben jóval kevesebben, 3,843 ezren dolgoztak, a foglalkoztatottság pedig mindössze 57 százalékon állt. A munkanélküliségi ráta 10,9 százalék volt.

Magyarország már 2006-ban válságba került

A baloldali kormányzás a családok megszorítására épülő, a magyar emberek és az ország érdekeit leghátra soroló, hozzá nem értő politikájának már a 2008-as globális gazdasági válságot megelőzően, 2006-tól súlyos következményei voltak.

Amikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, Magyarország még a régió egyik leggyorsabban fejlődő országa volt. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok elhibázott, a családok megszorítására épülő gazdaságpolitikájának, valamint a 2008-as válságnak a következménye tragikus volt: 2010-re, a kormányváltás évére szinte minden területen sereghajtókká váltunk az uniós- és régiós országok között is.

A magyar családok életszínvonala katasztrofálisan visszaesett: 2010-ben a lakosság közel harmada volt kitett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. Ehhez hozzájárult az EU egyik legmagasabb munkanélküliségi rátája, és a többségében alacsony hozzáadott értékű munkahelyeken elérhető alacsony fizetés.

Új munkahelyekre is szükség volt

A 2010-es kormányváltás az élet összes területén gyökeres fordulatot hozott, ám a már évek óta kézzelfogható eredményeket nem volt könnyű elérni. A jobboldali kormány több lépcsőben tudta csak megteremteni a munkaalapú társadalmi modellt, ráadásul közben a baloldali kormányzás fogyasztásösztönző eszközei – a devizahitelek és a segélyek, szociális támogatások – egyre súlyosabb megélhetési válságot okoztak.

Orbán Viktor kormányának az egyik legfontosabb feladata volt, hogy a 470 ezer munkanélkülinek az elhelyezkedése megoldható legyen úgy, hogy a baloldali kormány öröksége, azaz az igazságtalan adórendszer egyáltalán nem ösztönözte a foglalkoztatást.  Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas volt a munkáltatói járulék mértéke, ezáltal komoly kiadást jelentett egy-egy új alkalmazott felvétele. 

A magas munkanélküliség miatt a 2010-es hazai politikai fordulatot követő első években szinte alig akadt jól fizető, stabil állás egy pályakezdő számára, ráadásul a legtöbben csak a közszférában érezték biztonságban munkájukat.

Az igazi változást az új munka törvénykönyvének 2012-es hatálybalépése hozta, ezt követően a kormány bevezette az egykulcsos adórendszert, emellett több ösztönzőt nyújtott a munkáltatóknak annak érdekében, hogy bővítsék a létszámot.

Az intézkedések sorában kettős szerepe volt a Nők 40 programnak, amelyet még ma is igénybe vehetnek azok a női munkavállalók, akik még nem érték el a 65 évet, vagyis a nyugdíjkorhatárt, de 40 éve dolgoznak. A program egyfelől munkahelyeket szabadított fel, másfelől a korai nyugdíj lehetővé tette, hogy az érintettek a családi szerepvállalása erősödjön.

Szintén kiemelten fontos feladata volt a kormánynak a munkáltatók ösztönzése mellett a munkahelyteremtés: egymillió új munkahely létrehozását célozta meg a jobboldali kabinet. Ez a cél pedig teljesült is. Ehhez a beruházások ösztönzésére volt szükség és az oktatási, felsőoktatási rendszer átalakítása.

Nem mindenkinek jutott azonnal jó állás

Nem volt könnyű dolga az Orbán-kormánynak, mivel a munkahelyteremtés időigényes feladatnak bizonyult,

Átmeneti megoldásként a közfoglalkoztatás átalakítását és annak részben kötelező vállalását vezette be a kormány 2014-től. A közmunkaprogramok célja részben az volt, hogy jövedelemhez juttassa azokon a településeken is az embereket, ahol nem volt munkalehetőség. Részben arra is szolgált, hogy akik akár évekig, évtizedekig munka nélkül voltak, visszaszokjanak a munka világába.

A kormány éveken keresztül az ellenzéki bírálatok össztüzében volt, mivel az első években a 150 ezer főt is elérte a közmunkások száma. A másodlagos munkaerőpiac azonban jóval alacsonyabb fizetéssel kecsegtetett, mint a versenyszféra, ráadásul az elsődleges munkaerőpiacra az átlépést támogatásokkal is segítette a kormány. Ennek köszönhetően ma már kevesebb a közfoglalkoztatott, mint a baloldali kormányzás idején, számuk 60 ezer főre csökkent.

Minőségi munkahelyek, magasan képzett munkavállalók

A mai napig alaptalanul támadják a kormányt azzal, hogy összeszerelő üzemeket, vagyis alacsony hozzáadott értékű, elsősorban ipari létesítményeket támogatott, így növelve a foglalkoztatást.

A valóságban jelentősen nőtt a magas tudást igénylő munkahelyek száma. Ehhez természetesen szükség volt a magasan képzett munkavállalókra is. Az adatok önmagukért beszélnek: 2010-ben még csak a foglalkoztatottak 16,5 százalékának volt főiskolai, vagy egyetemi végzettsége. Arányuk 2023-ra 25,1 százalékra nőtt, vagyis a ma foglalkoztatottak több mint negyede felsőfokú tudással bír.

Míg 2010-ben a jóval kevesebb foglalkoztatott több mint negyede mindössze 8 általános iskolát végzett, arányuk már csak 17,5 százalék, és mindössze 1 százalék, aki az általános iskolát sem fejezték be. 

Nyitókép: Pixabay